fbpx
+36209337443 info@elmenyseta.hu

Ahogy már előző bejegyzésemben is írtam, fontos ismerni gyökereinket, múltunkat, hogy a jelenben a megfelelő módon cselekedhessünk egy szebb jövőért. Az ősi jelképek azok, amelyek az ember lelki egyensúlyát nagyban segítik megteremteni. Nem véletlen, hogy a keleti kultúrák – pl. Kína, Japán, Belső-ázsiai népek – mind a mai napig használják ezeket és erre építik modern társadalmukat is.

Szegeden is számtalan helyen lehet jelképekbe botlani a csodálatosan szép épületek falain. Most szeretnék néhányat bemutatni ezek közül – elsősorban a virágmotívumokat – és ezzel is biztatni mindenkit arra, hogy emeljék fel tekintetüket és gyönyörködjenek a város(uk) épületeiben, mert bizony egy csodavilág tárulhat elénk számtalan mély tartalommal bíró szépséges díszítőelemmel. 

Mi a különbség a jel és a jelkép között? 

A jel egy racionális tartalommal bíró kép, míg a jelkép már érzelmi tartalmakat is bőven hordoz magában. Vegyünk egy egyszerű példát: ha autóval megyünk az úton és megpillantunk egy táblát, ahol egy kereszt formát látunk, akkor tudjuk, hogy útkereszteződéshez közeledünk. Ez egy jel. Viszont ha a templom tetején vagy a templomban pillantunk meg egy keresztet, akkor annak sokkal mélyebb jelentéstartalma van. Ez egy egyházi jelkép, amelyhez érzelmileg viszonyulunk, fontos értékeket hordoz magában, amely érzelmeket vált ki belőlünk. A jel jelképpé emelkedhet abban az esetben, ha többlet tartalmat kap, de egy jelkép is visszaminősülhet egy sima jellé, ha elveszti érzelmi töltetét. Jelenleg sajnos világunkban inkább az utóbbi folyamat zajlik, nagy erőkkel próbálják a jelképeket jellé alacsonyítani, hogy az emberek ne ismerjék a mélyebb tartalmakat és ne tudjanak érzelmi töltést kapni.

Az érzelmileg kiegyensúlyozott ember ugyanis tisztában van önmagával, hogy honnan jött és hova tart és kevésbé „rángatható” a külső erők által.

„Kivonulás a korlátok közül a kreativitásba”

Szegeden a virágmotívumokkal teli épületekből szerencsére jócskán akad. Köszönhető ez a szegedi nagy árvíznek is. Hiszen ez a sajnálatos tragédia hozta el 1879 után az újjászületést, és néhány évvel később egy merőben újszerű stílusirányzat népszerűségét a városban.

Ez pedig a szecesszió, amely szó maga „kivonulást” jelent. Kivonulás a szabványokból, a korlátokból, az akkorra már sokak számára unalmas ún. historizáló stílusokból (neobarokk, neoreneszánsz stb.). Egy friss, fiatalos, dinamikus látásmódot hozott ez magával, amiben a kreativitás végre szárnyalhatott. A 20. század első két évtizede volt a szecesszió aranykora, ekkortájt épült Szegeden közel félszáz szebbnél-szebb ilyen stílusú épület. Az alapvető stílusjegyek közé tartozott a növényi ornamentika/díszítőelemek hangsúlyos használata, ezért nem meglepő, hogy a legtöbb szecessziós épületen találkozunk különféle növényekkel. 

REÖK Palota

A stílusirányzat kétféle irányba fejlődött: az egyik az ún. nyugati szecesszió, amely a francia, elsősorban párizsi, belga, flamand területről kiindulva az ún. floreális szecesszió néven vált ismertté. Ennek legszebb szegedi példája a REÖK palota, melyet a fiatal tehetség, Magyar Ede tervezett meg. A családi palotát Reök Iván rendelte meg, aki Munkácsy Mihály unokatestvére volt és sokat járt Párizsban, ahol nagyon megragadta őt ez az újfajta stílusirányzat. Miután a fiatal Magyar Ede is járt többször kint a francia fővárosban, bár csak 29 éves volt, amikor megkapta a megbízást, megalkothatta a mesterművét, ezt az „egy darabka Párizs”-ként is elhíresült meseházat. Mivel Reök Iván foglalkozását tekintve vízimérnök volt, ezért a díszítéssel egy komplett vízi világot álmodott a „magyar Gaudi” a falakra. Rengeteg növény formával találkozhatunk: vízililiomok díszítik az egész épületet, néhol kiegészítve nád vagy sás csomókkal.

A liliom egyrészt a tökéletes tisztaságot, a fényt, az ártatlanságot, a szüzességet jelképezi. Másrészt tölcséres virágkelyhe, erőteljesen duzzadó bibéivel a női nemi szervre, a megtermékenyítésre váró vaginára emlékeztethet. Nem véletlen, hogy a francia királyok is a liliomot választották címerük fő motívumának, mellyel nemcsak a szüzesség és az ártatlanság, hanem a virág rejtett szimbolikai jelentését akarták nyomatékosítani, azaz erősíteni kívánták a következő generációk királyi utódjainak termékenységét, ezzel biztosítva a királyi család jövőjét.

A REÖK palota képét még tovább árnyalja az a tény, hogy az épület felső harmadában most csíkokkal lefestett részeken eredetileg gyönyörű vízitündérek, vagy más néven szirének voltak láthatóak, de ezeket a meztelen lányokat később a konzervatívabb családtagok lefestették, így mostanra már csak elképzelni tudjuk őket.

A virágmotívumok a falakon kívül megjelennek a kovácsolt vas erkélyeken és az épületen belül a csodálatos korlátkompozícióban folytatódnak. Ezeket egy szegedi kovácsmesternek, Fekete Pálnak köszönhetjük, mellyel az épület minden „porcikája” él, mozog és virágzik, reméljük még nagyon sokáig.

A palota egyébként most REgionális Összművészeti Központként működik, érdemes ellátogatni egy időszakos kiállítás erejéig, vagy akár az alagsorban lévő kézműves cukrászda finomságainak letesztelésére. Az épület ezen részéhez, és a szemközt lévő huszárszoborhoz kapcsolódik a szegediek által ismert elnevezése a térnek, ami a Lófara nevet kapta…de hogy pontosan miért is hívják így, és hogy milyen egyéb rejtett szimbólumokkal lehet találkozni az épületen, azt élménysétáink alkalmával meséljük el. 

Következő bejegyzésem témája lesz a szecesszió másik ága, a magyaros szecesszió, amely a magyar népművészet elemeit felhasználva a virágmotívumok és a formavilág egy új dimenzióját nyithatják meg számunkra.

További exkluzív tartalmakért, iratkozz fel élményleveinkre a www.elmenyseta.hu/feliratkozas oldalon!

Forrás: Cey-Bert Róbert Gyula: Megszólalnak a jelképek