fbpx
+36209337443 info@elmenyseta.hu

A hármasság szent egysége 

 

Előző bejegyzésemben a REÖK Palotáról és a liliom motívum jelentéséről írtam ( http://elmenyseta.hu/szeged-az-orok-tavasz-varosa-is-i/), melyben megismerhettük a nyugati, francia típusú szecessziót. 

Hazánkban azonban kialakult ennek a merőben újszerű és kreatív stílusirányzatnak egy másik fajtája, ahol a magyaros motívumokat és díszítőelemeket használták előszeretettel, ez pedig nem más, mint a magyaros szecesszió. A magyar hagyományos jelképek páratlan gazdagsággal álltak és állnak rendelkezésünkre, akár a népi mondákban, népmesékben, hímzésekben, képekben, tányérokon, templomok festett kazettás mennyezetein stb. Ezeket a mai kor embere többnyire lebecsüli és becsmérli, pedig ezek a motívumok rendszerint olyan tudást hordoznak, amely sokat segíthetne megérteni a világ, és benne saját magunk működését. 

Az 1900-as évek első éveiben már kibontakozott a magyaros szecesszió, élükön Lechner Ödönnel. Szegeden a mester maga nemcsak a városháza neobarokk épületét tervezte meg Pártos Gyulával, hanem néhány évvel később 1900 és 1902 között elkészítette a Dózsa utcában lévő Deutsch Palota homlokzatát. Sok vendégemnek az első rápillantáskor a kecskeméti Cifra Palota jut eszébe az épületről, amely vele egyidőben, stílusában és színvilágában nagyon hasonlóan, de másik tervező keze tervei alapján épült. A Deutsch Palota igazi mestermunka és önmagában megérne egy külön tanulmányt, de most kifejezetten a homlokzat tagolására és a zöld színű Zsolnay kerámiadíszekre hívnám fel a figyelmet. Mindkettőnél megfigyelhető a hármasság – az épület három részből áll, a központi részt is hármas részegységekre bontják a díszítőelemek, és az épület felső részén megjelenő virágok is három-három szálban állnak össze. 

Lejjebb is találkozhatunk kerámia virágmotívummal, az egyik ilyen visszatérő elem egy vázában látható három szál tulipánforma levelekkel, mely egyben egy újszerű ábrázolása az ősi életfának is (összesen 9 ág a levelekkel együtt). A tulipán az egyik legősibb ellentétekből születő életharmónia jelkép, ugyanazt fejezi ki, mint a kínai jin-jang szimbólum, csak még komplexebb formában, hiszen itt még az Isten felé emelkedés is tetten érhető. Emellett a tulipán az anyaméhet, a nőiességet szimbolizálja. Eredeti élőhelye az eurázsiai sztyeppék voltak, ezért az összes ún. turáni nép – kazak, türkmén, török, azeri stb. – de még a mongol népi motívumokon is fellelhető.  A hármasság a szirmok számában is megjelenik, bár a belső szirom elbújik a két külső között, még zárt állapotban van. A zárt tulipán a magyar népművészetben sokszor megjelenik, többek között az eladósorba került lányok ún. tulipános ládáján is, mely a leányállapotot, a szűziességet jelöli.

A lefelé futó virágminták is hármas osztásban szerepelnek, lefelé forduló hármas szirmokkal, amelyekből akár madárformát is kivehetünk. A középső lefutásban szereplő virágmotívum két feltehetőleg rózsát tartalmaz, mindkettő 6-6 szirommal, mely együttesen 12-őt ad ki, ami maga a teljesség (lásd 12 hónap). Két rózsa jelképezheti Szűz Máriát (általában fehér rózsa, mely a tisztaság jele) és Jézus Krisztus (vörös rózsa, mert vérét áldozta értünk). Szent Erzsébet legendájában is találkozunk rózsával, sőt azt mondják, hogy ha egy szent életű ember meghal, akkor a ravatalát rózsa illat lengi be. Tehát a rózsa szervesen kapcsolódik a szentség misztériumához is.

A hármasság köszön vissza Szeged egy 1902-1903-ban épült másik csodálatos szecessziós épületében, a Vár utcában lévő Beregi ház homlokzatán.gs.

A tervező Kótay Pál, aki keveri egy kicsit a magyaros népművészeti elemeket az észak-német gótikus stíluselemekkel, ezzel egy nagyon különleges hatást ér el. A szegediek közül biztosan sokan emlékeznek, hogy sokáig az épület nagyon rossz állapotban volt, de néhány éve végre megújult, és visszakapta szépséges pompáját és bár kevesen ismerik, kreatív élménysétánkon (LINK a részletekhez) rendszerint megállunk itt is és gyönyörködünk a kompozícióban.

A homlokzaton sok összetett pirogránit virágmotívummal találkozhatunk, melyek általában hármas csoportokban kerültek fel a vörös téglamezőkbe. Az épület fölső harmada is hármas osztatú, amelyek mindegyikében háromágú virágok mutatkoznak. Ezek már nem tulipánok, valószínűleg rózsaszirmok lehetnek. Az önálló virágegységek magát a növekedést is jelölik, ahogy a magból kihajtva egyre több oldalág hajt ki, míg végül kiteljesedik és egy hatalmas virágfej bontakozik ki belőle. Ebből a teljességből még tovább növekszik és ismét három kisebb virágocska nő ki belőle (van ahol plusz kettő oldalsó is).

Szóval miért is van ennyi hármas motívum népművészetünkben?

Gondoljunk akár a három királyfira, a három elvarázsolt kastélyra, a háromfejű sárkányra, a három kívánságra és még sorolhatnám a példákat népmeséinkből.

A hármasság mindennek az alapja. A keresztény egyház ezt Atya-Fiú-Szentlélek Szenthármasságának nevezi. Ehhez képest a magyar hagyományokban egy nagy különbség van: megjelenik benne a nő, az anyai minőség (Boldogasszony).

Tehát őseink esetében az alapegység az Apa-Anya-Gyermek volt.

Ettől a nyomástól a lélek csak elnyomott lesz, nem tud szárnyalni, kiteljesedni, mint egy virág. Tehát egy gyermek akkor tudja igazán megvalósítani a benne rejlő lehetőségeket, ha hagyják és segítik azt kibomlani. Nem azt, amit a szülő akar, hanem azt, ami valójában a gyermekben van benne.

Nem egyszerű felismerni a valódit és nem az elképzelések, a kívülről jövő elvárások szerint élni, de a népmesék, a népi mondák, rajzok segíthetnek ebben. Ezért lenne fontos, hogy ismerjük meg ősi jelképeinket és ha sétálunk a városban, akkor értsük, hogy mit üzennek nekünk ezek a gyönyörű épületek nap mint nap.

Élménysétáimon sok olyan apró részletet igyekszem megmutatni vendégeimnek Szegeden, amely elgondolkodtat, beindítja a fantáziát, mert hiszem, hogy ha hagyjuk a kreatív elménket kibontakozni, akkor fantasztikus világ tárulhat elénk és sokkal színesebben élhetjük életünket.

Ha szeretnél további, exkluzív tartalmakat, akkor kövess Facebookon (KATT IDE!) vagy iratkozz fel Élményleveleinkre a EZEN az oldalon!

Képek: Gyuris Péter ( www.gyurispeter.hu )

Forrás: Cey-Bert Róbert Gyula: Megszólalnak a jelképek