X

Szeged, az örök tavasz városa (is) – virágmotívumok jelentése III.

A virág és a szívforma

Előző blogbejegyzésemben a magyaros szecesszióról, és a hármasság alapmotívumáról beszéltem bővebben (https://elmenyseta.hu/szeged-az-orok-tavasz-varosa-is-viragmotivumok-jelentese-ii/), illetve előtte a liliomról is volt szó a REÖK Palota kapcsán (https://elmenyseta.hu/szeged-az-orok-tavasz-varosa-is-i/).

Ennek a stílusirányzatnak a sajátos helyi változatának megálmodója és talán legnagyobb mestere Lechner Ödön volt, aki jónéhány kutatást végzett a magyarság eredetére vonatkozóan. Egyre inkább bebizonyosodott számára is – mint az e tárgykörben kutatók jórésze számára – , hogy a hivatalos akadémikus álláspont, mely szerint a magyarok finnugor ősöktől származnak, nem tűnik helytállónak. Lechner művészetünk gyökereit a keleti kultúrák (indiai, kínai, belső-ázsiai, sumér) nagyon sokban hasonlító formavilágával hozta párhuzamba. Ezért is gyakori, hogy az általa tervezett épületek hagyományos díszítő motívumaiban fellelhetőek a keleties hatások. Sőt, ezek később tanítványai munkáiban is megtalálhatóak voltak.

Egyik ilyen tanítványa volt Raichl J. Ferenc, aki a mai szerbiai Apatinban született és sokáig Szabadkán élt és alkotott. Bizonyára sokan ismerik híres családi palotáját (Raichl Palota – lásd a képen), amely az egyik legszebb szecessziós épület a városban. Sajnos ez a gyönyörű ház nem okozott neki sok örömöt, mert olyan sokba került az elkészítése, hogy mire befejezte, teljesen tönkrement. Hogy új életet kezdjen átköltözött Szegedre és szerencsénkre alkotókedve nem hagyott alább, több mesés házat tervezett itt is. A mai alkalommal három palotát és azok összefüggő motívumrendszerét szeretném bemutatni, melyek mindegyikét ő tervezte.

A szegedi Raichl Palota

Hadd kezdjem egy kis személyes történettel: ebben a palotában napjainkban a Gyakorló Gimnázium található. Én magam is oda jártam középiskolába. Imádtam az iskolát, azt a 4 évet, amelyet ott tölthettem és számtalan emlékem van az épület belső részeiről is. Valahol tudat alatt mindig is éreztem, hogy egy nagyon különleges helyen vagyok, de mindezt már csak utólag tudtam értékelni, amikor elkezdtem foglalkozni a palota történetével, érdekességeivel. Akkor történt meg először, hogy igazán felemeltem a fejem és a fák lombjai között megbújó csodálatos motívumokban is gyönyörködtem. Ugyanis nem akármilyen szépségekkel van tele az épület homlokzata. Annak ellenére, hogy sajnos nem a legjobb állapotban van, érdemes egy kicsit megnézegetni. Tegyük hát meg most.

A palotát egyébként szokták Vadász-házként is emlegetni, ez sem véletlen. Ugyanis Raichl anyagi problémái miatt nem tudta befejezni a házat, és eladta azt Vadász János ügyvédnek, aki viszont megtartotta és végigvitte a tervező elképzeléseit.

Az okkersárga magyaros kerámiadíszeken kívül jónéhány apró kidolgozott részletet lehet megfigyelni a homlokzaton, de én most csak azokkal, azon belül is a következőkkel foglalkoznék:

Mindkettőnél a központi motívum egy mag, melyet virágszirmok vesznek körül, és melyből két levélindaág bontakozik ki, végükön két virággal. Mindkét képjel engem azonnal az oltalmat és életet adó anyaméhre és az abból kiinduló petevezetékre és petefészkekre emlékeztet.

Az Anya ősi hagyományainkban az egyik legszentségesebb minőséget jelölte, nem véletlen, hogy kezdetektől rendkívüli fontossággal bírt a nő a férfi mellett, a szent hármasságban, az élet alapegységében betöltött szerepe. A magyarok számára kiemelt jelentősége volt a Boldogasszony tiszteletének és szeretetének.

Amikor az első motívumot szoktam mutatni gyerekeknek élménysétáim alkalmával, és kérem őket, hogy mondják meg, mit ábrázol, akkor ők szinte azonnal rá szokták vágni, hogy királylány.

És valóban, olyan mintha a központban a királylány feje lenne, rajta a koronával, két karját fölfelé tartva jelenik meg. Lefelé pedig mintha még a keblei is kirajzolódnának, azon belül pedig egy kisebb forma mintha a szívét jelölné. Ha jobban megnézzük, akkor maga a „mell-rész” egy szívforma, amely lefelé mutat, nem teljesen zárult be és „magból” indul ki.

A királylány maga is az anyai minőséget, annak szűzies változatát jelöli. Előző bejegyzéseimben pedig arról is volt szó, hogy a virágforma szintén a tisztaságot, szűziességet jelöli. Tehát miért ne jelölhetnénk a közös jelentést erősítve a kettőt egyben? Virágformából kibomló királylány, akinek egy nagyon fontos része a szíve…

A második képen is nagyon hasonló formavilágot láthatunk. Középen a kerek forma, nevezzük magnak itt is, melyet virágszirmok vesznek körül. Felette ott van egy kicsit tulipán forma, mely az életharmónia, a nőiség nagyon erős szimbóluma. (előző bejegyzésemben részletesebben írok a tulipán jelképről ITT) Ha jól megnézzük ebben a tulipánban van egy pici mag, amely ott érlelődik, hogy a megfelelő pillanatban kilökődjön, mint ahogy tette a feljebb lévő társa, ez mutatja az élet születésének körforgását. Itt is megvan a szív forma, hisz a levélindák lefelé fordított szív formába állnak, mely szintén nyitott, hisz ahol záródhatna, ott van az újabb mag.

Móricz-ház

Nézzünk egy az előzőekben elemzett forma kiteljesedettebb verzióját az ún. Móricz-háznál:

Ez az épület szintén Raichl tervei alapján készült, a Szent István tér sarkán áll. A mázas pirogránit kerámiadíszítés pedig az előzőnek egy sokkal összetettebb verziója. Itt már nem csak 2 levélinda emelkedik szív formában a központi motívum köré, hanem lefelé is fut kettő. Tehát itt nem csak az ég felé törekszik a növekedést jelképező növény, hanem a föld felé is, összeköttetés van az ég és a föld között.

Viszont van egy másik érdekes motívum, amely többször visszaköszön az épület homlokzatán:

A szív forma elég jelentős hangsúlyt kap.

Ráadásul a második képen egy maghoz hasonlító formából nőnek ki az egyre nagyobb szívek, melyek végül elhoznak egy olyan motívumot, amely kiköpött mása az előző épületen (Raichl Palota) lévő dísznek, íme:

Mindkét épületen tehát teljesen ugyanaz a forma. Ez sem lehet véletlen és nyilván valamiért nagyon fontosnak tartotta a tervező ezt több épületén is megörökíteni.

Középen mint egy meghasadt mag, egy lefelé forduló szívforma, amiből szintén szívek jönnek ki és körülöttük indák.

Gróf Palota

Már csak egy palotát hoznék példának, Raichl egyik legismertebb szegedi alkotását, a Gróf Palotát. Ez az épület hasonlít talán legjobban a szabadkai házára, főképp a főhomlokzat formavilága és díszítőelemei. Mégis most egy talán apróságnak tűnő részletre hívnám fel a figyelmet:

A saroktorony kis ablakaiban ott vannak a szívformák – bár sajnos jelenleg épp nagyrészt kitört verzióban-, de ott is megmutatkozik a szív szimbólum fontossága.
Na de mit is mutat pontosan a szív?

A magyar népművészetben a szív a tulipánnal párhuzamosan, gyakran azzal összekapcsolva a szerelem érzelmi és érzéki jelentését szimbolizálja.

Emellett pedig a szív az áldozat üzenetét hordozza. Gondoljunk csak arra a hétköznapi szóhasználatra, amikor valakinek megteszünk valamit, akkor „szívességet” teszünk.

Az igazi szeretet az áldozatban valósul meg. Áldozat nélkül nincs szeretet.

A legnagyobb áldozatot az anya hozza meg, amikor életet ad gyermekének és egy életen át egyengeti útját, háttérbe szorítva önmagát. A királylány áldozatot hoz és türelmesen várja a toronyban a királyfit, aki megmenti őt és méltó lesz az ő szerelmére.

Aki nem tud áldozatot hozni egy neki fontos dologért – pl. emberért, állatért, ügyért, tárgyért – az valójában nem tud szeretni. Sokszor beszélünk arról, hogy igen, mi képesek vagyunk áldozatot hozni, de amikor ott a helyzet, akkor igencsak nehezen megy.

Néhány napja volt Húsvét ünnepe, a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe, amely szintén az áldozathozatalról szól. A jelenlegi járványhelyzet is az áldozathozatalról szól, hiszen le kell mondanunk sok olyan számunkra kedves elfoglaltságról, ami igenis fontos volt és szerves részét képezte eddigi életünknek, mondhatni természetes volt. Nem tehetjük azt, amit szeretnénk, nem találkozhatunk azokkal, akikkel szeretnénk.

De talán az élet most pont arra akar tanítani minket, hogy merjünk áldozatot hozni a szeretteinkért, a nagyobb jóért, mert csak így élhetjük meg az igazi szeretet érzését. Az ÁLDozatból így lehet ÁLDás.

További exkluzív tartalmakért iratkozz fel Élményleveleinkre a https://elmenyseta.hu/feliratkozas linken!
Kövess minket Facebookon és Instagramon is!

Képek: Gyuris Péter (www.gyurispeter.hu)
Forrás: Molnár V. József: Virág világ
           Molnár V. József: Három aranyalma c. előadás
           Molnár V. József: Hét Boldogasszony c. előadás

          Cey-Bert Róbert Gyula: Megszólalnak a jelképek